Nézőtéri katasztrófa - 25 év - 25 mozihalál
Minden szerdán közlik a napilapok a fővárosi mozik műsorát. Amikor a néző a kezébe veszi és
böngészni kezdi: milyen filmeket láthat és mit akar megnézni, számít rá, hogy almit kiválasztott azt
ott, abban a moziban láthatja, ahol „írva van”, s abban az idő pontban is, melyet kinézett magának. Egy percig sem gondol arra, hogy mi mindennek kell történnie addig.
Valamennyi fővárosi mozi homlokzatán csütörtök reggeltől ott láthatók az új filmek dekorációi, a vitrinekben elhelyezték a csábító fotókat, a hirdetőoszlopokon plakátok virítanak, elkészültek az új hét mozi jegy garnitúrái, s várják a filmet, amelyet szerdán este például még a Bartók mozi játszott és csütörtök reggeltől már a Bástyában vagy az Alfában vetítenek. A filmnek persze addig valahogy át is kell kerülni oda. Továbbá, hogy minden film színháznak olyan műszaki állapotban kell lennie, hogy azon a héten fogadni tudja a nagy, illetve — olykor — a gyér számú közönséget.
Tétény mozi fénykorában
A Fővárosi Filmforgalmazási és Moziüzemi Vállalat (FÖMO) a kertmozikkal együtt 72 film színház gazdája. (Az igazgató dr. Nagy Sándor. A fejlesztési és építési osztály vezetőije Bártfai Miklós.) Évente 35—45 millió forint között van a műszaki fenntartásra fordítható összeg. Ez arra elegendő, hogy az üzemelő mozik kisebb-nagyobb karbantartási és rekonstrukciós munkáit elvégezhessék. (A padlócsere, festés-mázolás még ebből az összegből kerül ki, de például a székek cseréje már új beruházásnak számít.) Bárki hozzászólhat a mozik műszaki állapotához, de hogy látja ezt a szakember? Budapesten körülbelül tizenöt igen jó állapotban lévő mozi van — ez az összes film színháznak mintegy 20 százaléka.
Ám öt vagy hat mozi állapota igen rossz. (Ilyen többek között a rákospalotai Béke vagy a Tétény mozi.) Itt már nem csupán a tisztaságról, vagy az elhasználtságról van szó, sokkal inkább arról, hogy korszerűtlen a fűtés, megoldatlan a szellőzés, nem megfelelőek a szociális helyiségek. A többi mozi a mai követelményeknek általában megfelel. Milyen követelmény a moziknál a korszerűség és a műszaki állapot?
Első és legfontosabb feltétele, hogy jól érezze ott magát a néző, ahogy mondani szokták: otthonosan. Elengedhetetlen például a terem megfelelő belső építészeti kialakítása. Nem kell feltétlenül modemnek vagy modernkedőnek lenni. Lehet ez hagyományos is, mint például az Urániában. A másik fontos követelmény, hogy
az úgynevezett kinotechnikai berendezés jó legyen, m agyarul: jó legyen a kép és a hang leadása.
Ehhez szorosan hozzá tartozik a terem megfelelő akusztikája. Szükséges továbbá: kényelmes ülőhely, valamint a mozi minden helyiségének megfelelő „légállapota”, azaz nyáron hűvös, télen meleg, stb. (Ma már az ott dolgozók szociális körülményeinek biztosítása is követelmény: öltözők,mosdók stb.) 1959-től, amikor a Verseny mozit megszüntették, 1983-ig amikor a Dózsát is bezárták, legalább huszonöt pesti mozi jutott hasonló sorsra. Az elmúlt öt esztendőben kilenc pesti mozi sorsa teljesedett be így, miközben csupán egyet építettek: az Olympiát De már épül Kispesten az új Hunyadi mozi, amelyet — a szerződés szerint — a jövő év végéig kell befejezni.
Tervezett költsége 55 millió forint. (A szakemberek szerint azonban ennél több lesz.) Újpesten a Szabadság mozi számít újnak, amely egy későbbi kultúrcentrum része lesz. Jelenleg a Vörösmarty, a Felszabadulás és a Mátra mozikban folynak felújítási munkálatok. A Vörösmarty és a Mátra a tervek szerint az idén nyit. Tervezik a
Puskin mozi fűtésének korszerűsítését is, de bezárni csak akkor fogják, ha m ár a Vörösmarty újra fogadja nézőit. (Egy adat a költségekhez: a Mátra moziban egy szék ára 4000 forint.) A MOKÉP által terjesztett filmekkel látja el a fővárosi mozikat. Ahhoz joga van, hogy meghatározza melyik film melyik moziban, s meddig maradjon műsoron, onnan pedig hová kerüljön tovább, esetleg levegyék-e a műsorról. A film átvételébe azonban nincs beleszólása. Minden átvett filméit játszania kell. Ha nem tűzi műsorra, kötbért fizet...
Ez a gyakorlatban azt jelenti: ha január ötödikén három új film megjelenik, ezeket vetíteniük kell, mert a MOKÉP már elindította a film propagandáját (újság- és plakáthirdetésekkel, sajtóvetítést tartott, stb. A FÖMO az elosztással is foglalkozik: értékelik, minősítik és a közönség igényének megfelelő mozit keresnek a filmnek,
tekintetbe veszik a film színház befogadóképességét, valamint azt is, hogy mennyi ideig tudják játszani. Ha egy film sikeresnek ígérkezik, akkor egyszerre több moziban is indítják. A magyar filmek esetében a Magyar Film bizottsággal egyetértésben állapítják meg: melyik legyen az úgynevezett indító mozi. Nem könnyű a
döntés, mert minden magyar film rendező először a Puskinban vagy a Szikrában szeretné látni a filmjét. (A Puskinban például nyolcvanszázalékos kihasználtsággal játszották Bódy Gábor „Psyché” című filmjét, majd egy másik magyar film miatt le kellett venni a műsorról és áttenni a Toldiba, ahol már csak 25 százalékos volt
a mozi kihasználtsága.) A „prolongálás” — mint köztudott — azt jelenti, hogy valamit tovább játszanak. A FÖMO gyakorlatában ez úgy történik, hogy naponta megvizsgálják a mozik forgalmát, s az egyes filmek látogatottsága alapján minden pénteken dönti el a film forgalmazási szakemberekből álló testület, hogy ugyanabban a moziban játsszák-e tovább a filmet vagy pedig átvigyék egy másikba.
Jó lenne a film megvételénél nem csak a MOKÉP, de a FÖMO véleményét is figyelem be venni, mert minden film sikere Budapesten dől el; továbbá, ha abba is beleszólhatnának, hogy egy-egy film mikor jelenjen meg. Egy példa az 1983-as adatok fényében: a januári nézőszám 1,8 millió volt. Az év többi hónapjában 1,3 májusban pedig 1,1 millió. A több hónapig tartó nézőszámcsökkenésnek okait elemezve a Film főigazgatóság néhány világsikerű film
bemutatását,illetve felújítását hozta előbbre. Ekkor jelent meg például a „Gandhi”, a „Donald kacsa és a többiek”, valamint az „E. T.” is. Így a novemberi és decemberi mozilátogatottság együttvéve elérte a 2,9 millió nézőt. (Ha ők is beleszólhatnának, talán arányosabb lenne a térítés, és a tervet is sikeresebben, erőltetés nélkül tudnák teljesíteni.) 1960-ban Budapesten 35 millió mozi néző volt. Tizenöt évvel később, 1975-ban ez a szám 18 millióra csökkent. Azóta ez a szám nagyjából azonos. (1982-ben például 17 millió 200 000; 1983-ban 16 millió.) Változatlanul csökkenő tendencia érvényesül. 1983-ban 107 793 előadást tartottak az 1982. évi 101 696 előadással szemben, így próbálták ellensúlyozni, hogy 1983- ban a korábbi évekhez képest kevesebb nagy tömeget vonzó filmet mutattak be. A vállalati tervet mozikra bontva vizsgálják és elemzik. Az 1984. év első hónapjairól is vannak jelzések. Az Olympia mozi éves „nézőterve” 280 000. Ebből január— február hónapban már hatvanezre t teljesített, azaz az éves tervének 21,5 százalékát. A Zuglói mozi 115 000 nézőt tervezett az 1984- es esztendőre. Ebből az első két hónapban 15 350-et teljesített, ez csak 13,3 százaléka az éves tervének. Mivel a vállalati terv 16,4 százalék, könnyű viszonyítani az egyes mozik tervteljesítésének mutatóit. Annak ellenére,
hogy egy-egy mozi nem „teljesítette” a tervét a vállalat egészében igen. A nézőszám összesen 2 875 000 volt az első két hónapban. Ez a terv 18,5 százaléka, mert az évi terv 15 500 000 néző.
További érdekességet is elárulnak a számok. 1983-ban 216 film jelent meg, 13-mal több mint az előző esztendőben. A választék így szám szerint nagyobb volt, mint az előző éviben, de az igazán sikeres film kevesebb. A kultúrpolitikailag fontosnak ítélt A kategóriájú filmek száma hússzal volt több (köztük sok magyar dokumentumfilm), viszont héttel csökkent a B és C kategóriájú filmek száma — ez Visszahatott a nézőszám csökkenésére. Ami a magyar filmeket illeti: az 1983-ban megjelent 38 magyar filmből 11 742 előadást tartottak. Ez 17 százalékkal volt több, mint 1982-ben, viszont a nézők száma 13 százalékkal csökkent 1982-höz
viszonyítva. Ha 1983-ban az összes bevételt 100 százaléknak vesszük, akikor az A kategória 13,7, a B kategória 16. a C kategória pedig 70,3 százalék bevételt hozott. Az is kiderült a részletes jegybevételi vizsgálatinál, hogy a legnagyobb csökkenés a magyar filmek esetében volt. Ez nem csak a nézőszám zuhanását jelentette, de a
vállalatnak 5,8 millió forint bevételkiesését is. A FÖMO bevételének több mint felét természetszerűen a jegybevétel jelenti. Ez 1983-ban 170 millió forint volt. Ehhez kaptak 131,2 millió állami támogatást is. Mivel az 1983-as összbevétel 318 millió volt, ebből az is kitűnik, az egyéb bevételek összege milyen elenyésző. Ha a kiadási tételeket nézzük, akkor a MOKÉP-nak filmkölcsöndíj címén tetemes összeget, 91 milliót fizettek. Ezt követte 54 millióval a bérköltség, majd 44 800-rel a fenntartás költségei.
Meddig él a jog?
Alig hinnénk, hogy a fővárosban 32 premier mozi van. Harminc az úgynevezett továbbjátszó filmszínház és tíz az utánjátszó mozik száma. Körülbelül kétezer film él, létezik ma. Ez azt jelenti, hogy a selejtezések és a licencek
lejárta után jelenleg ennyi az „összlétszám ”. Ebből azonban csupán 800—1000 van forgalomban.
Majdnem ugyanennyi a központi állományba tartozó filmek száma, amelyeket már nem vagy nagyon ritkán igényelnek, és 150 olyan film is van, melyék szűkebb forgalmazásban, azaz a film
klub-hálózatban játszhatók csupán. (Ilyen film például a „Négyszáz csapás”.) A licencek 3—5 évig élnek, vagyis a filmek eddig forgalmazhatók. Van amikor további esztendőkre is megvásárolják a játszási jogot (ez történt
például a „Csillagok háborúja” esetében).
A nézők kiszolgálását Budapesten 1155 dolgozó látja el. Ebiből teljes munkaidőben 667, részmunkaidőben pedig 400 dolgozik. Egy-egy moziban az átlagéletkor 60 év körül vagy afölött van. A fiatalok szám ára egyáltalán nem
vonzó ez a m unkakör. A mozik az év m inden napján játszanak, sőt a munkaidőcsúcsok akikor vannak (vasár- és ünnepnapokon), amikor mások pihennek. A jegykezelőik és a ruhatárosok átlagos alapbére nem sakkal haladja meg a 2000 forintot. Egy mozigépész fizetése is 3—4000 forint között van. 1980-ban hat területre osztották
Budapestet. Feldm ajer Sándor az V—VI—VII. kerületi mozik területi igazgatója. Feladata: a mozik
közvetlen és mindenoldalú ellen őrzése. Az idősebb munkatársakkal nincs gondja, ők még abban a szellemben nevelkedtek, hogy akármennyi pénzt is kapnak, a munkát, amit rájuk bíztak, el kell, végezniük. Az idősebb mozigépészek például hiúsági kérdést csinálnak abból, hogy m ilyen az „ő” vetítésük, vagyis a néző ne vegye
észre, amikor rollnit váltanak, ne maradjon félbe egy mozdulat ilyenkor, ne ugorjon a kép. S egyáltalán: már a kezdésnél teremtsék meg azt a hangulatot, azt a miliőt, amely a nézőnek a legkellemesebb (lassan oltsák el a
villanyt, üssék meg a gongot).
A fiatal gépészék minderre már kevésbé figyelnék, ők jobban „vágják a melót”. A figyelmesség természetesen a mozi valamennyi dolgozóijára vonatkozik. (Ha például a ruhatárost valaki megkérdezi a filmről, akkor jót mondjon és ne úgy válaszoljon: „Kérem, én nem tudom , nem nézek meg minden hülyeséget.”)
Persze a közönségről sem indig mondható el, hogy „együtt él” a látottakkal. A tragikus jeleneteknél hangos nevetéssel zavarják azokat, akik figyelnék. Vannak csudabogarak is. A Toldiba jár például az az idős asszony, aki
minden filmet megnéz, de mindig tíz percet késik és tíz perccel előbb is távozik. A Bástya mozi éjszakai közönsége külön kasztot képvisel.
A főváros egyik első mozija, az Uránia. Napi hat előadásával, kitűnő adottságaival és ebből következően a nagy látogatottsága miatt nincs is gondja a reá rótt terv teljesítésével. A téli időszakban az alkalmazottaik száma: harmincnyolc. Gondjuk inkább az, hogy nem ők választják meg a filmeket, amelyeket bemutatnak.
A mikor a műsorcsoport arról dönt, melyik új film hová kerüljön, az Uránia (mint premiermozi) természetesen egy-egy új filmet az elsők közt vetíthet. Igaz, a vezetők (Kenéz Ágota és M. Joób Enikő) műsorjavaslataikat
minden hónapban megküldik a FÖMO-központba, ám azokat nem nagyon veszik figyelembe. Ahhoz
sincs joguk, hogy — a saját belátásuk szerint — egy film et levegyenek a műsorról és egy másikat kérjenek helyette. Ha egy filmet megkapnak mondjuk két hétre, akkor azt két hétig kell játszaniuk, akár jól megy, akár nem.
A változtatás, de a prolongálás joga sem az övék. (A területi vezetőnek ebbe több beleszólási joga van.)
Jó volna, ha egy-egy színes filmből több kópia is rendelkezésükre állna. Mivel egy-egy kópiát több moziban is vetítenek, a filmek a mozik között „pendliznék”, tehát nő a bizonytalanság és kockázat. (Bár ritkán fordul
elő, egy baleset vagy géphiba miatt meg kell szakítani a film vetítését.)
A Zuglói mozi a tovább játszó kategóriába tartozik. Terényi Ildikónak, a film színház vezetőjének
(tizenketted magávál) nincs olyan gondja, mint az Uránia vezetőinek. Változatosan állíthatja és
állítja össze a műsorát. Általában megkapja azokat a filmeket, amelyeket kérés amelyeket műsorra akar tűzni. Naponta három előadást tartanak. Sok esetben olyan filmeket is műsorra tűznék, amelyeket csak a Zuglói moziban láthat a közönség. Ezzel együtt a látogatottság alacsony. Idén március 21-ig mindössze 5000 nézőjük , volt. Pedig havonta körülbelül tízezer nézőt tudnának fogadni. Tavaly november 10—13. között vetítették a „Bosszúvágy” című érdekes és értékes amerikai filmet. összesen 725 jegyet adtak el.
Ez 30 százalékos kihasználtságot jelentett. Nagy különbség mutatkozott a hétköznapi és az ünnepi
látogatottság között. Csütörtökön 122, míg vasárnap 236 nézőjük volt.
Egy olyan mozinak, m int a Zuglói, ha kevés is, de valahogy törzsközönsége azért akad. Az ő véleményűiket és igényüket is figyelembe veszik a műsor össze állításakor. Ám nézőszámuk mégsem szaporodik. Pedig a „Megbilincselték” című értékes, érdekes és izgalmas film. Valaha nagy siker volt. A múlt esztendőben a
kilenc előadásra csupán 288 jegyet adtak el. Ami 14 százalékos kihasználtságot jelent.
A mozi fényeihez árnyékok is tartoznak: a jegyüzérek, ők a heti moziműsort, „munkaeszközüknek” tartják. Tapasztalataik szerint az egy-egy előadáson jelen levő ügyeletes rendőrtiszt nem sokat tehet ellenük. Arra lenne szükség, hogy a közönség bojkottálja őket, — de erre még sokáig nem lehet számítani.
SÁNTA GYÖRGY
1984