Minden szerdán közlik a napilapok a fővárosi mozik műsorát. Amikor a néző a kezébe veszi és
böngészni kezdi: milyen filmeket láthat és mit akar megnézni, szá­mít rá, hogy almit kiválasztott azt
ott, abban a moziban láthatja, ahol „írva van”, s abban az idő­ pontban is, melyet kinézett magá­nak. Egy percig sem gondol arra, hogy mi mindennek kell történnie addig.
Valamennyi fővárosi mozi homlokzatán csütörtök reggeltől ott láthatók az új filmek dekorációi, a vitrinekben elhelyezték a csábító fotókat, a hirdetőoszlopokon plakátok virítanak, elkészültek az új hét mozi jegy garnitúrái, s várják a filmet, amelyet szerdán este például még a Bartók mozi játszott és csütörtök reggeltől már a Bástyá­ban vagy az Alfában vetítenek. A filmnek persze addig valahogy át is kell kerülni oda. Továbbá, hogy minden film színháznak olyan mű­szaki állapotban kell lennie, hogy azon a héten fogadni tudja a nagy, illetve — olykor — a gyér számú közönséget.

Tétény mozi fénykorában

A Fővárosi Filmforgalmazási és Moziüzemi Vállalat (FÖMO) a kertmozikkal együtt 72 film színház gazdája. (Az igazgató dr. Nagy Sándor. A fejlesztési és építési osztály vezetőije Bártfai Miklós.) Évente 35—45 millió forint között van a műszaki fenntartásra fordítható összeg. Ez arra elegendő, hogy az üzemelő mozik kisebb-nagyobb karbantartási és rekonstrukciós munkáit elvégezhessék. (A padlócsere, festés-mázolás még ebből az összegből kerül ki, de például a székek cseréje már új beruházásnak számít.) Bárki hozzászólhat a mozik műszaki állapotához, de hogy látja ezt a szakember? Budapesten körülbelül tizenöt igen jó állapotban lévő mozi van — ez az összes film színháznak mintegy 20 százaléka.

Ám öt vagy hat mozi állapota igen rossz. (Ilyen többek között a rákospalotai Béke vagy a Tétény mozi.) Itt már nem csupán a tisztaságról, vagy az elhasználtságról van szó, sokkal inkább arról, hogy korszerűtlen a fűtés, megoldatlan a szellőzés, nem megfelelőek a szociális helyiségek. A többi mozi a mai követelményeknek általában megfelel. Milyen követelmény a moziknál a korszerűség és a műszaki állapot?
Első és legfontosabb feltétele, hogy jól érezze ott magát a néző, ahogy mondani szokták: otthonosan. Elengedhetetlen például a terem megfelelő belső építészeti kialakítása. Nem kell feltétlenül modemnek vagy modernkedőnek lenni. Lehet ez hagyományos is, mint például az Urániában. A másik fontos követelmény, hogy
az úgynevezett kinotechnikai berendezés jó legyen, m agyarul: jó legyen a kép és a hang leadása.
Ehhez szorosan hozzá tartozik a terem megfelelő akusztikája. Szükséges továbbá: kényelmes ülőhely, valamint a mozi minden helyiségének megfelelő „légállapota”, azaz nyáron hűvös, télen meleg, stb. (Ma már az ott dolgozók szociális körülményeinek biztosí­tása is követelmény: öltözők,mosdók stb.) 1959-től, amikor a Verseny mozit megszüntették, 1983-ig amikor a Dózsát is bezárták, legalább huszonöt pesti mozi jutott hasonló sorsra. Az elmúlt öt esztendőben kilenc pesti mozi sorsa teljesedett be így, miközben csupán egyet építettek: az Olympiát De már épül Kispesten az új Hunyadi mozi, amelyet — a szerződés szerint — a jövő év végéig kell befejezni.
Tervezett költsége 55 millió forint. (A szakemberek szerint azonban ennél több lesz.) Újpesten a Szabadság mozi számít újnak, amely egy későbbi kultúrcentrum része lesz. Jelenleg a Vörösmarty, a Felszabadulás és a Mátra mozikban folynak felújítási munkálatok. A Vörösmarty és a Mátra a tervek szerint az idén nyit. Tervezik a
Puskin mozi fűtésének korszerűsí­tését is, de bezárni csak akkor fogják, ha m ár a Vörösmarty újra fogadja nézőit. (Egy adat a költségekhez: a Mátra moziban egy szék ára 4000 forint.)  A MOKÉP által terjesztett filmekkel látja el a fővárosi mozikat. Ahhoz joga van, hogy meghatározza melyik film melyik moziban, s meddig maradjon műsoron, onnan pedig hová kerüljön tovább, esetleg levegyék-e a műsorról. A film átvételébe azonban nincs beleszó­lása. Minden átvett filméit játszania kell. Ha nem tűzi műsorra, kötbért fizet...
Ez a gyakorlatban azt jelenti: ha január ötödikén három új film megjelenik, ezeket vetíteniük kell, mert a MOKÉP már elindította a film propagandáját (újság- és plakáthirdetésekkel, sajtóvetítést tartott, stb. A FÖMO az elosztással is foglalkozik: értékelik, minősí­tik és a közönség igényének megfelelő mozit keresnek a filmnek,
tekintetbe veszik a film színház befogadóképességét, valamint azt is, hogy mennyi ideig tudják játszani. Ha egy film sikeresnek ígérkezik, akkor egyszerre több moziban is indítják. A magyar filmek esetében a Magyar Film bizottsággal egyetértésben állapítják meg: melyik legyen az úgynevezett indító mozi. Nem könnyű a
döntés, mert minden magyar film rendező először a Puskinban vagy a Szikrában szeretné látni a filmjét. (A Puskinban például nyolcvanszázalékos kihasználtsággal játszották Bódy Gábor „Psyché” című filmjét, majd egy másik magyar film miatt le kellett venni a műsorról és áttenni a Toldiba, ahol már csak 25 százalékos volt
a mozi kihasználtsága.) A „prolongálás” — mint köztudott — azt jelenti, hogy valamit tovább játszanak. A FÖMO gyakorlatában ez úgy történik, hogy naponta megvizsgálják a mozik forgalmát, s az egyes filmek látogatottsága alapján minden pénteken dönti el a film forgalmazási szakemberekből álló testület, hogy ugyanabban a moziban játsszák-e tovább a filmet vagy pedig átvigyék egy másikba.

Jó lenne a film megvételénél nem csak a MOKÉP, de a FÖMO véleményét is figyelem be venni, mert minden film sikere Budapesten dől el; továbbá, ha abba is beleszólhatnának, hogy egy-egy film mikor jelenjen meg. Egy példa az 1983-as adatok fényében: a januári nézőszám 1,8 millió volt. Az év többi hónapjában 1,3 májusban pedig 1,1 millió. A több hónapig tartó nézőszámcsökkenésnek okait elemezve a Film főigazgatóság néhány világsikerű film
bemutatását,illetve felújítását hozta előbbre. Ekkor jelent meg például a „Gandhi”, a „Donald kacsa és a többiek”, valamint az „E. T.” is. Így a novemberi és decemberi mozilátogatottság együttvéve elérte a 2,9 millió nézőt. (Ha ők is beleszólhatnának, talán arányosabb lenne a térítés, és a tervet is sikeresebben, erőltetés nélkül tudnák teljesíteni.) 1960-ban Budapesten 35 millió mozi néző volt. Tizenöt évvel ké­sőbb, 1975-ban ez a szám 18 millióra csökkent. Azóta ez a szám nagyjából azonos. (1982-ben például 17 millió 200 000; 1983-ban 16 millió.) Változatlanul csökkenő tendencia érvényesül. 1983-ban 107 793 előadást tartottak az 1982. évi 101 696 előadással szemben, így próbálták ellensúlyozni, hogy 1983- ban a korábbi évekhez ké­pest kevesebb nagy tömeget vonzó filmet mutattak be. A vállalati tervet mozikra bontva vizsgálják és elemzik. Az 1984. év első hónapjairól is vannak jelzések. Az Olympia mozi éves „né­zőterve” 280 000. Ebből január— február hónapban már hatvanezre t teljesített, azaz az éves tervének 21,5 százalékát. A Zuglói mozi 115 000 nézőt tervezett az 1984- es esztendőre. Ebből az első két hónapban 15 350-et teljesített, ez csak 13,3 százaléka az éves tervének. Mivel a vállalati terv 16,4 százalék, könnyű viszonyí­tani az egyes mozik tervteljesíté­sének mutatóit. Annak ellenére,
hogy egy-egy mozi nem „teljesí­tette” a tervét a vállalat egészé­ben igen. A nézőszám összesen 2 875 000 volt az első két hónapban. Ez a terv 18,5 százaléka, mert az évi terv 15 500 000 néző.
További érdekességet is elárulnak a számok. 1983-ban 216 film jelent meg, 13-mal több mint az előző esztendőben. A választék így szám szerint nagyobb volt, mint az előző éviben, de az igazán sikeres film kevesebb. A kultúrpolitikailag fontosnak ítélt A kategóriájú filmek száma hússzal volt több (köztük sok magyar dokumentumfilm), viszont héttel csökkent a B és C kategóriájú filmek száma — ez Visszahatott a nézőszám csökkenésére. Ami a magyar filmeket illeti: az 1983-ban megjelent 38 magyar filmből 11 742 előadást tartottak. Ez 17 százalékkal volt több, mint 1982-ben, viszont a nézők száma 13 százalékkal csökkent 1982-höz
viszonyítva. Ha 1983-ban az összes bevételt 100 százaléknak vesszük, akikor az A kategória 13,7, a B kategória 16. a C kategória pedig 70,3 százalék bevételt hozott. Az is kiderült a részletes jegybevé­teli vizsgálatinál, hogy a legnagyobb csökkenés a magyar filmek esetében volt. Ez nem csak a né­zőszám zuhanását jelentette, de a
vállalatnak 5,8 millió forint bevételkiesését is. A FÖMO bevételének több mint felét természetszerűen a jegybevétel jelenti. Ez 1983-ban 170 millió forint volt. Ehhez kaptak 131,2 millió állami támogatást is. Mivel az 1983-as összbevétel 318 millió volt, ebből az is kitűnik, az egyéb bevételek összege milyen elenyésző. Ha a kiadási tételeket nézzük, akkor a MOKÉP-nak filmkölcsöndíj címén tetemes összeget, 91 milliót fizettek. Ezt követte 54 millióval a bérköltség, majd 44 800-rel a fenntartás költségei.
Meddig él a jog?
Alig hinnénk, hogy a fővárosban 32 premier mozi van. Harminc az úgynevezett továbbjátszó filmszínház és tíz az utánjátszó mozik száma. Körülbelül kétezer film él, létezik ma. Ez azt jelenti, hogy a selejtezések és a licencek
lejárta után jelenleg ennyi az „összlétszám ”. Ebből azonban csupán 800—1000 van forgalomban.
Majdnem ugyanennyi a központi állományba tartozó filmek száma, amelyeket már nem vagy nagyon ritkán igényelnek, és 150 olyan film is van, melyék szűkebb forgalmazásban, azaz a film ­
klub-hálózatban játszhatók csupán. (Ilyen film például a „Négyszáz csapás”.) A licencek 3—5 évig élnek, vagyis a filmek eddig forgalmazhatók. Van amikor további esztendőkre is megvásá­rolják a játszási jogot (ez történt
például a „Csillagok háborúja” esetében).
A nézők kiszolgálását Budapesten 1155 dolgozó látja el. Ebiből teljes munkaidőben 667, részmunkaidőben pedig 400 dolgozik. Egy-egy moziban az átlagéletkor 60 év körül vagy afölött van. A fiatalok szám ára egyáltalán nem
vonzó ez a m unkakör. A mozik az év m inden napján játszanak, sőt a munkaidőcsúcsok akikor vannak (vasár- és ünnepnapokon), amikor mások pihennek. A jegykezelőik és a ruhatárosok átlagos alapbére nem sakkal haladja meg a 2000 forintot. Egy mozigépész fizetése is 3—4000 forint között van. 1980-ban hat területre osztották
Budapestet. Feldm ajer Sándor az V—VI—VII. kerületi mozik területi igazgatója. Feladata: a mozik
közvetlen és mindenoldalú ellen­ őrzése. Az idősebb munkatársakkal nincs gondja, ők még abban a szellemben nevelkedtek, hogy akármennyi pénzt is kapnak, a munkát, amit rájuk bíztak, el kell, végezniük. Az idősebb mozigépé­szek például hiúsági kérdést csinálnak abból, hogy m ilyen az „ő” vetítésük, vagyis a néző ne vegye
észre, amikor rollnit váltanak, ne maradjon félbe egy mozdulat ilyenkor, ne ugorjon a kép. S egyáltalán: már a kezdésnél teremtsék meg azt a hangulatot, azt a miliőt, amely a nézőnek a legkellemesebb (lassan oltsák el a
villanyt, üssék meg a gongot).
A fiatal gépészék minderre már kevésbé figyelnék, ők jobban „vágják a melót”. A figyelmesség természetesen a mozi valamennyi dolgozóijára vonatkozik. (Ha például a ruhatárost valaki megkérdezi a filmről, akkor jót mondjon és ne úgy válaszoljon: „Ké­rem, én nem tudom , nem nézek meg minden hülyeséget.”)
Persze a közönségről sem indig mondható el, hogy „együtt él” a látottakkal. A tragikus jeleneteknél hangos nevetéssel zavarják azokat, akik figyelnék. Vannak csudabogarak is. A Toldiba jár például az az idős asszony, aki
minden filmet megnéz, de mindig tíz percet késik és tíz perccel előbb is távozik. A Bástya mozi éjszakai közönsége külön kasztot képvisel.

A főváros egyik első mozija, az Uránia. Napi hat előadásával, kitűnő adottságaival és ebből kö­vetkezően a nagy látogatottsága miatt nincs is gondja a reá rótt terv teljesítésével. A téli időszakban az alkalmazottaik száma: harmincnyolc. Gondjuk inkább az, hogy nem ők választják meg a filmeket, amelyeket bemutatnak.
A mikor a műsorcsoport arról dönt, melyik új film hová kerüljön, az Uránia (mint premiermozi) természetesen egy-egy új filmet az elsők közt vetíthet. Igaz, a vezetők (Kenéz Ágota és M. Joób Enikő) műsorjavaslataikat
minden hónapban megküldik a FÖMO-központba, ám azokat nem nagyon veszik figyelembe. Ahhoz
sincs joguk, hogy — a saját belátásuk szerint — egy film et levegyenek a műsorról és egy má­sikat kérjenek helyette. Ha egy filmet megkapnak mondjuk két hétre, akkor azt két hétig kell játszaniuk, akár jól megy, akár nem.
A változtatás, de a prolongálás joga sem az övék. (A területi vezetőnek ebbe több beleszólási joga van.)
Jó volna, ha egy-egy színes filmből több kópia is rendelkezésükre állna. Mivel egy-egy kó­piát több moziban is vetítenek, a filmek a mozik között „pendliznék”, tehát nő a bizonytalanság és kockázat. (Bár ritkán fordul
elő, egy baleset vagy géphiba miatt meg kell szakítani a film vetítését.)
A Zuglói mozi a tovább játszó kategóriába tartozik. Terényi Ildikónak, a film színház vezetőjének
(tizenketted magávál) nincs olyan gondja, mint az Uránia vezetőinek. Változatosan állíthatja és
állítja össze a műsorát. Általában megkapja azokat a filmeket, amelyeket kérés amelyeket műsorra akar tűzni. Naponta három elő­adást tartanak. Sok esetben olyan filmeket is műsorra tűznék, amelyeket csak a Zuglói moziban láthat a közönség. Ezzel együtt a látogatottság alacsony. Idén március 21-ig mindössze 5000 néző­jük , volt. Pedig havonta körülbelül tízezer nézőt tudnának fogadni. Tavaly november 10—13. között vetítették a „Bosszúvágy” című érdekes és értékes amerikai filmet. összesen 725 jegyet adtak el.
Ez 30 százalékos kihasználtságot jelentett. Nagy különbség mutatkozott a hétköznapi és az ünnepi
látogatottság között. Csütörtökön 122, míg vasárnap 236 nézőjük volt.
Egy olyan mozinak, m int a Zuglói, ha kevés is, de valahogy törzsközönsége azért akad. Az ő véleményűiket és igényüket is figyelembe veszik a műsor össze állításakor. Ám nézőszámuk mégsem szaporodik. Pedig a „Megbilincselték” című értékes, érdekes és izgalmas film. Valaha nagy siker volt. A múlt esztendőben a
kilenc előadásra csupán 288 jegyet adtak el. Ami 14 százalékos kihasználtságot jelent.
 
A mozi fényeihez árnyékok is tartoznak: a jegyüzérek, ők a heti moziműsort, „munkaeszközüknek” tartják. Tapasztalataik szerint az egy-egy előadáson jelen levő ügyeletes rendőrtiszt nem sokat tehet ellenük. Arra lenne szükség, hogy a közönség bojkottálja őket, — de erre még sokáig nem lehet számítani.

SÁNTA GYÖRGY

1984